2011. március 13., vasárnap

Social Network, avagy a Nine Inch Nails halála


Trent Reznor, avagy a Nine Inch Nails 2009-ben bejelentette a zenekar "határozatlan ideig" szünetel. Rendre le is zajlottak a búcsúturné koncertjei, viszont mindenki arra számított, hogy Reznor hatalmas világfájdalmában  úgysem bír majd a seggén ülni, és önszórakoztatásból, otthon a garázsban összeüt majd pár lemezre való hanganyagot. Majd, amikor már végképp nem bírja tovább, összekotor néhány zenészt, és ezzel a NIN menten újjáéled, rajongóik nagy örömére.
Nos, ez, csak részben lett így: Trentünk valóban dolgozgatott, de nem éppen jól megszokott (pár milliós) közösségének dobta be magát, hanem egyenesen a nagyérdeműnek.
Történ ugyanis, hogy Trent Reznor Atticus Ross (szintén ismert arc a berkekben: főként a NIN producereként) társaságában megírta a Social Network című David Fincher film zenéjét.
 Oscar-díjat nyertek.
Az első gondolatom az volt, hogy mindenki gót ura, Trent, az isten, akiben hiszünk megcsinálta. Természetesen nyert, és ennek így kellett lennie, hiszen ki más kaphatta volna meg azt a díjat, ha nem Ő? És, bizony, lenyomta Hans Zimmert, és a többieket.
A második ennél már sokkal gyászosabb volt: mégpedig, hogy ez már nem az a Trent Reznor, aki haldokló rókák kivetített képe előtt énekli a Hurt-öt, olyan szívszorítóan, hogy az ember legszívesebben menten eretvágna. Az, aki egykoron foggal-körömmel küzdött azellen, hogy nehogy belecsússzanak abba, amiben most tökéletesre vasalt Armani öltönyében derékig gázol: a mainstream ellen.
Mindenki számára világos volt, hogy a banda már fennállásában is sokkal mainstreamebb (nem tudok jobb szót rá, elnézést.)volt annál, mint, amilyennek titulálták magukat. De most aztán.


A tévéből felvett jeleneten Trent, és Atticus köszönőbeszéde látható-hallható.
Véresen komoly arccal köszöngetnek a díjért mindenkinek, meg aztán dícsérnek is mindenkit, mintha kötelező lenne: egymást, a stábot, Finchert, de még az atyaúristent is. Kitől lesték ezt el a beépített szépségtől?
Beígérik hát a világbékét, miközben a celebvilág (celeb...ez a szó brr.) minden egyes tagja ál-elérzékenyült fejszerkezettel pillog rájuk.

Mi lett veled indusztrializmus?!

A lemezről: meghallgattam, természetesen. A Nine Inch Nails Ghosts lemezeiről szinte bármelyik szám kenterbe veri a Social Network dallamait. Illetve baromi nehéz megmondani, hogy valójában a filmzene nem egy újabb NIN korongról való.




Ez az én véleményem, de kíváncsi vagyok, ti rá tudnátok-e cáfolni az állításaimra. Szeretném, hogy rátudjatok, szeretnék hinni nektek. Győzzetek meg!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hogy tetszett?